BALOGH MARGIT-GERGELY JENŐ

Egyházak az újkori Magyarországon
1790-1992
KRONOLÓGIA

ISBN 963 8311 21 5
ISSN 1217-310-X

Budapest 1994
História • MTA Történettudományi Intézete

ELFOGYOTT

TARTALOM

******

Az Olvasóhoz!

A magyarországi egyháztörténet-írás szép hagyományai 1949 után megszakadtak.

Az 1980-as évek első felében szakmai és általános politikai indíttatások kezdték élesztgetni ezt a hagyományt, és az egyházak történeti szerepének újraértékelését. Az egyházak vezetésén kívül a szakma világi képviselői (História, Magyar Tudományos Akadémia) megtették az újraértékeléshez vezető első lépéseket. A politikai rendszerváltás felgyorsulása azután magával hozta az egyházak állami felügyeletének teljes felszámolását. Immár a politikai feltételek adottak a közösséget megtartó, a társadalom gondolkodását formáló egyház valós helyének megmutatására. A tervszer, összehangolt kutatás azonban sajnos még késik...

Készüljön el a magyarországi egyházak újabb kori történetének adattára, ezen belül egy történeti kronológia, és ezt követően az újkori egyházszervezet, a tisztségviselőket stb. ismertető történeti lexikon – ezt tartottuk egy kutatási program első lépésének. Ösztönzést is kívánunk ezzel adni ahhoz, hogy az ideológiai, eszmei átértékelésen túlmenően meginduljon a hazai egyházak újkori történelmének, történeti adatbázisának részletes feltárása. Kiinduló időpontnak 1790-et választottuk. II. József reformjai ugyan határvonalként kínálkoznak az egyházak történelmében is, de az ezeréves "előzmények nélkül kronológiai adatok szintjén érthetetlen lett volna. Kezdeni tehát II. József idejével nem lehetett. Inkább majd egy elkészítendő, a korábbi időszakot tárgyaló kötet végpontjául kínálkozik. – De kínálkozik az 1790. év határvonalként, mert II. József halála után ugyan sok mindent "visszaállítottak a régi rendből, de mégsem lehetett ugyanott "folytatni, ahol 1781 előtt abbamaradt. – A kronológia "felső határa, 1992, a felkért szerzők áldozatkészségének köszönhető, akik ajánlották és vállalták a hozzánk legközelebb eső korok feldolgozását.

Az MTA Történettudományi Intézet fiatal munkatársát, Balogh Margitot, és a katolikus egyház történetének ismert kutatóját, Gergely Jenő egyetemi tanárt kértük meg a kétkötetes munka elkészítésére. Az első kötetet (Kronológia, 1790-1992) tárjuk most az Olvasók és a Kutatók elé, remélve, hogy az 1994. évi könyvhétre a munkálat második kötetét, a Történeti lexikont is kézbe tudjuk adni.

Budapest, 1993. április
Glatz Ferenc

A kronológiáról (részlet)

A kronológia adatsorainak egy része az egyházak személyi állományának adatait öleli fel – a teljesség nélkül, pntosabban meghatározott szempontok szerint. Így itt is szerepelnek a mindenkori esztergomi érsekek, a bíborosok, a pátriárkák, valamint azok az ordináriusok, akik először töltötték be az újonnan alapított érsekséget, püspökséget. Felvettük a mostani adatsorba azokat az egyházfőket is, akiknek szerepeltetése nélkül nem lenne érthető a kötetben éppen érintett történelmi esemény. Helyet kaptak azok a kiemelkedően fontos személyek is, akik nem elsősorban egyházkormányzati pozíciójuk, hanem egyéb szempontok (politikai, közéleti, tudományos, kulturális stb.) miatt emelkedtek ki az adott kor egyházi társadalmából. Számos adat található a valláserkölcsi alapozású egyesületek, mozgalmak, pártok, intézmények életére vonatkozóan; továbbá az egyházi iskolákkal kapcsolatban; az egyházi jelleg lapok, folyóiratok, kulturális intézmények, rendezvények stb. adatai. Figyelemmel kísértük az egyházak nemzetközi kapcsolatait. Végül az állam-egyház viszonyrendszer is nagy teret kapott. Alapul vettük az idevágó törvényalkotást, jogi szabályozást, s nem utolsósorban azokat a vitákat és ellentéteket, amelyek állam és egyház között feszültek. (A kronológia használóinak figyelmét felhívjuk, hogy a rendeleteket aláírásuk keltével, s csak ritkán kihirdetésük napjával vettül föl a kronológiába. Ahol az utóbbi szempont érvényesült, ott a szövegkörnyezet utal erre a tényre.)

Forrásaink a legújabb korban szaporodtak. Ezért a 19. század első felének kronológiai adatsorai inkább a valóban történelmi fontosságú tényeket tartalmazzák. 1867-től, még inkább a századfordulótól lesz valóban részletező, részletekbe menő az anyag. Az 1945 utáni roppant bonyolult és sok tekintetben tragikus állapotok alapos bemutatására törekedtünk. Ezért a kötetnek mintegy harmadát ez a fél évszázad teszi ki.

A kronológia anyagának összeállításánál a mindenkori magyar államhatárokon belül gondolkodtunk; ettől csak igen indokolt esetben tértünk el. Tehát nem kísérjük nyomon a határokon túli magyar népesség egyházainak történetét. Ugyanakkor viszont a mindenkori Magyarország területén élő nem magyar népek egyházainak, nemzeti egyházainak történetét figyelembe vettük. (Kötetünk címe ezért Egyházak az újkori Magyarországon és nem Magyar egyháztörténeti kronológia.) Valóban nehéz megtalálni a megfelelő arányokat a vegyes felekezet országban. Célunk az volt, hogy adataink tükrözzék az egyházak, felekezetek számbeli arányát a lakosságon belül. Végül kényszer tény – és nem szempont -, hogy a nagy történelmi keresztény egyházakról, azon belül is a katolikusról aránytalanul több forrás – publikáció stb. – áll rendelkezésre, mint a kis egyházakról, vagy pl. az ortodoxokról, amely a második legnagyobb lélekszámú népesség volt.