HISTÓRIA KÖNYVTÁR
MONOGRÁFIÁK
17.

ENGEL PÁL

Szent István birodalma
A középkori Magyarország története

ISBN 963 8312 76 9
ISSN 1217 212X

A címlapon: A ménfői csata (Képes Krónika)

Budapest 2001
História • MTA Történettudományi Intézete

MEGRENDELHETŐ
Kedvezményes ár: 1980 Ft



 

TARTALOM

 
Előszó
XI
I. BEVEZETÉS
1
     1. Táj és történelem
1
     2. Források
3
     3. A kutatás határai
4
II. A KÁRPÁT-MEDENCE A MAGYAROK ELŐTT
7
     1. Rómaiak, hunok, avarok
7
     2. A kontinuitás kérdései
10
III. A POGÁNY MAGYAROK
12
     1. A magyarok eredete
12
     2. A honfoglalás
14
     3. A kalandozások
16
     4. A pogány társadalom
18
     5. A politikai berendezkedés
20
     6. A „törzsek”
22
     7. Megtelepedés
24
IV A KERESZTÉNY KIRÁLYSÁG MEGALAPÍTÁSA
26
     1. Géza fejedelem
26
     2. Szent István
27
     3. Szent István utódai
29
     4. Szent László
32
     5. Kálmán király
33
     6. A keresztény monarchia
36
     7. Az uralom megszervezése
38
     8. Az új magyar egyház
40
     9. A pogányság kiirtása
42
     10. A pogányság nyomai
44
V A TIZENKETTEDIK SZÁZAD (1116–1196)
46
     1. Kálmán utódai
46
     2. III. Béla kora
48
     3. Állattenyésztés
50
     4. Földművelés
52
     5. Lakosság és települések
53
     6. Királyi jövedelmek
55
     7. A gazdaság jellege
57
VI. A KORAI TÁRSADALOM
59
     1. Szabadok és szolgák
59
     2. Várnépek és várjobbágyok
62
     3. A vár és ispánja
64
     4. Udvarnokok és szolgálónépek
66
     5. A földesuraság keletkezése
67
     6. A magántulajdon formái
70
VII. AZ ARANYBULLÁK KORA (1196–1242)
73
     1. A nemesség eredete
73
     2. Az úri nemzetségek
75
     3. Imre király
77
     4. II. András
78
     5. Az „új intézkedés”
80
     6. Az 1222. évi Aranybulla
81
     7. II. András és fiai
83
     8. A mongol támadás
85
VIII. AZ UTOLSÓ ÁRPÁDOK (1242–1301)
88
     1. A tatárjárás hatásai
88
     2. Katonai reformok
90
     3. IV. Béla és V. István
92
     4. IV. László és III. András
93
     5. Telepítések és városiasodás
96
     6. Az erdélyi szászok
98
     7. A székelyek
100
     8. A románok
101
     9. A nemesi rend
104
     10. Az írásbeliség elterjedése
106
IX. ANJOU I. KÁROLY (1301–1342)
108
     1. A „tartományurak”
108
     2. A familiaritás
110
     3. I. Károly trónra jutása
111
     4. Háború a tartományurakkal
113
     5. A döntés évei
115
     6. Balkáni aspirációk
116
     7. Osztrák, cseh és lengyel kapcsolatok
118
     8. Károly halála és emlékezete
119
X. AZ ÚJ BERENDEZKEDÉS
121
     1. Az alapelvek
121
     2. A király és az egyház
123
     3. Károly bárói
124
     4. A királyi udvar
125
     5. A királyi székhely
127
     6. A királyi birtok
128
     7. A honorok
130
     8. Kamarák és pénzügyek
133
     9. A magyar arany
134
XI. NAGY LAJOS (1342–1382)
136
     1. A lovagkirály
136
     2. A nápolyi kaland
137
     3. Horvátország, Dalmácia és Bosznia
139
     4. Balkáni háborúk
141
     5. A lengyel unió
144
     6. A trónöröklés kérdése
146
     7. Vallási buzgalom
147
XII. NAGY LAJOS KIRÁLYSÁGA
150
     1. Nemesek és jobbágyok
150
     2. Az udvari nemesség
152
     3. A vidéki nemesség
154
     4. A katonabárók
156
     5. A hadsereg
158
     6. Pénzügyek
160
     7. A reformok kora
161
     8. A reformok
163
     9. Világi jogászok
165
XIII. A KIRÁLYI HATALOM VÁLSÁGA (1382–1403)
167
     1. Mária királynő
167
     2. Az 1386. évi válság
169
     3. Zsigmond király és a liga
170
     4. Az Anjou-párt leverése
172
     5. Nikápoly
173
     6. A temesvári országgyűlés
174
     7. Zsigmond győzelme
176
XIV. ZSIGMOND KONSZOLIDÁCIÓJA (1403–1437)
179
     1. A rendszer oszlopai
179
     2. Idegenek és parvenük
181
     3. A kormányzat
182
     4. A királyi birtok
184
     5. A megyék
186
     6. Az igazságszolgáltatás reformja
187
     7. Pénzügyek
189
     8. Rendes bevételek
190
     9. Rendkívüli jövedelmek
192
XV. ZSIGMOND KÜLPOLITIKÁJA (1403–1437)
194
     1. Zsigmond és a Nyugat
194
     2. Az oszmán kérdés és az ütközőállamok
195
     3. A déli határ az 1410-es években
198
     4. A déli határ 1419–1437 között
199
     5. Zsigmond utolsó évei
201
     6. A Zsigmond kor kultúrája
203
XVI. A GAZDASÁG SZERKEZETE ÉS A VÁROSOK
206
     1. Általános jellemzők
206
     2. A termékek
208
     3. A városok
211
     4. Királyi városok
213
     5. Buda szerepe
215
     6. Városgazdaság
216
     7. A városi társadalom
219
     8. A mezővárosok
221
     9. A pénz diadala
222
XVII. A FALU ÉS A PARASZTSÁG
224
     1. A népesség növekedése és a telepítések
224
     2. Etnikai változások
225
     3. A mezőgazdaság és a falu
227
     4. A parasztság
229
     5. Az erdélyi parasztfelkelés
231
XVIII. HUNYADI JÁNOS KORA (1437–1457)
233
     1. Albert király
233
     2. Kettős koronázás és polgárháború
235
     3. Hunyadi felemelkedése
237
     4. A várnai hadjárat
239
     5. Hunyadi kormányzósága
241
     6. V. László
244
     7. Nándorfehérvár ostroma
246
XIX. HUNYADI MÁTYÁS (1458–1490)
249
     1. A konszolidáció
249
     2. A török veszély és a koronázás
251
     3. Morvaország és Szilézia meghódítása
252
     4. Lengyel és osztrák háborúk
254
     5. Magyarország és az oszmán birodalom
255
     6. Hadsereg és pénzügyek
258
     7. A király támaszai
259
     8. A király és az országgyűlés
261
     9. Humanizmus és reneszánsz
264
     10. A nemesi műveltség
266
XX. MAGYARORSZÁG A KÖZÉPKOR VÉGÉN
268
     1. Gazdasági fellendülés
268
     2. Földesurak és parasztok
270
     3. Demográfia
272
     4. Etnikai viszonyok
273
     5. A királyság és birtokosai
275
     6. Az egyház
276
     7. A nemesség
279
     8. A főurak
282
XXI. A JAGELLÓK KORA (1490–1526)
285
     1. II. Ulászló
285
     2. A rendek újjáéledése
287
     3. Régi és új eszmék
288
     4. Az államapparátus
291
     5. Rendi törekvések
293
     6. Az állam meggyengülése
295
     7. Külügyek
297
     8. A parasztháború
299
     9. Hatalmi harcok
301
     10. Az összeomlás
303
Epilógus
306
Név- és tárgymutató
308
Rövidítések
342
Térképek
345