ISBN 963 8312 19 X
ISSN 0238 2180

Budapest, 1994
MTA Történettudományi Intézete

ELFOGYOTT

TARTALOM

******

ELŐSZÓ

1989-ben hunyt el Mályusz Elemér, a magyar középkorkutatás legkiemelkedőbb alakja. Munkássága kiterjedt a középkor egész időszakára, és maradandó, értékálló műveket alkotott a 18–19. század történelméről is. Munkái nemcsak a kutatók, de az igényesebb tanárok kezében is munkaeszközök Kiterjedt forrásismerete, imponáló szakirodalmi olvasottsága minden szakember számára nélkülözhetetlenné teszik tanulmányait, könyveit. Élvezetes stílusa, pontos fogalmazása lehetővé teszi, hogy művei a legszéleseb értelemben vett szakmai közönség olvasmányai legyenek Kevesen ismerik azonban azokat a tanulmányait, amelyekben a magyar és korabeli európai történettudomány módszertani kérdéseit feszegette. Ezek a maguk korában is kis példányszámú szakmai folyóiratokban jelentek meg. És ugyanígy csak egy szűk kör – hallgatói – ismerkedhetett meg azokkal az elméleti és történetírás-történeti kérdésekkel, amelyekkel egyetemi előadásaiban foglalkozott. A Professzor Úr szellemi hagyatéka még feldolgozásra vár, nézeteinek elrendezése a korabeli hazai és európai történetírás áramlatai között még a historiográfusok feladata. Nem a megkövetelt kollegiális udvariasság; és még csak nem is az őszinte tisztelet vagy késői barátság mondatja ezt velünk

Mályusz Elemér igazi alkotó tudós volt, önmagával is viaskodó természet. A maga nézeteit legalább olyan nagy kritikával kezelte, mint a másokéit. Ez a magatartása számtalan vitába sodorta munkatársaival. Mályusz Elemér igazi kutató elme volt, aki nemcsak az Országos Levéltár Nagykutatójában vagy az Egyetemi és az Akadémiai Könyvtár kutatótermében volt képes tizenórákat eltölteni forrásaival, a szakirodalommal, hanem kora filozófiai és történetírói kezdeményezéseit is soha nem nyugvó kíváncsisággal fürkészte. Számtalan, már a maga korában is ellenkezést kiváltó áramlatok sodrába kerülve. – Mályusz Elemér igazi írói alkat volt, aki szenvedélyes erővel fordult az olvasóhoz, az őt foglalkoztató problémákat – köztük számos, tudományosan és politikailag a maga korában is vitatható következtetést – tárva így a közönség elé.

Mályusz Elemér egyetemi előadásainak szövegét adjuk itt közre. Két féléven hirdette meg Bevezetés a népiségtörténetbe című kollégiumát Az itt olvasható írás az 1936-377 év előadásainak szövege. Utolsó, ma már csak tudománytörténeti érdeklődésre számot tartófejezetét (antropográfia) elhagytuk

A Professzor úr kézirathagyatékában a jegyzetek többnyire csak a szerzőre, illetve munkákra való utalásokat tartalmazták, kevés esetben teljes magyarázatot. A jegyzeteket utólag a hagyaték gondozója, jelen kötet sajtó alá rendezője, Soós István ellenőrizte és egészítette ki gondos munkával

Külön köszönetet szeretnék mondani Mályusz Miklósnak és Mályusz Károlynak, hogy hozzájárultak a szöveg közléséhez és ezzel elősegítették, hogy Édesapjuk munkássága még szervesebb része legyen a hazai történeti gondolkodásnak

Glatz Ferenc